Elérhető az ifjúságkutatás külhoni eredményeit bemutató gyorsjelentés

Ifikutatás

A nemzeti identitás különböző aspektusai, megélésének és megtartásának formái, támogatást szolgáló eszközök és terek azok a témák, amelyek meghatározzák a jelentés felépítését.

Az egyes fejezetekben vizsgáljuk a családalapítás, valamint a gyermekvállalás alapvető mutatóit, a fiatalok oktatási helyzetét és továbbtanulási terveit. A munkaerő - piaci pozícióhoz kapcsolódóan foglalkozunk a külföldi munkavállalással, és a jövőtervekkel.

Bemutatjuk a fiatalok szabadidős terveit és tevékenységeit, foglalkozunk a kultúrafogyasztással, az internet-hozzáféréssel, és használattal.

A gyorsjelentést itt tudod megnézni.

 

A külhoni fiatalok túlnyomó többsége a magyar nemzet részeként tekint magára, ezért a kormánynak is egységes Kárpát-medencei térben kell gondolkodnia - hangsúlyozta az emberi erőforrások minisztere a 28. Bálványosi Nyári Szabadegyetem és Diáktáborban tartott pódiumbeszélgetésen, csütörtökön.

Balog Zoltán a beszélgetésen ismertette a 2016-os magyar ifjúságkutatás fontosabb eredményeit. A felmérés céljáról elmondta, a döntéshozóknak tudniuk kell, hol élnek, hogyan gondolkodnak a magyar fiatalok magukról, a világról. A 8000 magyarországi és 4000 külhoni fiatal körében készült felmérésből kiderült, hasonlóan élnek mindenütt, a világról vallott nézeteik is hasonlóak - mondta.

A külhoniak 81,6 százaléka az egységes magyar nemzet részeként tekint magára, tehát nekünk is egységes Kárpát-medencei térben kell gondolkodnunk - fogalmazott a miniszter.

Szólt arról, hogy a kormány a következő időszakban 17 milliárd forintot szán óvodaépítési programra Magyarország határain túl. 340 magyar nyelvű óvoda van, míg 719 iskola, tehát az óvodarendszert kell erősíteni - magyarázta.

Balog Zoltán emlékeztetett arra is, hogy a kormány célul tűzte ki, a hazai általános iskolások tanulmányaik során jussanak el külhoni magyar közösségekhez. Mára már a hetedikesek fele eljutott az országhatáron túlra: 2013-ban 12 ezer, 2017-ben már 45 ezer diák.

A demográfiai, családpolitikai kérdésekről Balog Zoltán kifejtette, 2002 és 2010 között 27 százalékkal csökkent a házasságkötések száma Magyarországon, ám 2010 és 2017 között már 46 százalékkal nőtt, amire az Európai Unióban nincs példa. A gyermekvállalás terén van még javítanivaló - hangsúlyozta. A kormány jelenleg a GDP 4,1 százalékát fordítja családtámogatásra, amit öt százalékra kívánnak növelni - fűzte hozzá. (MTI)

 

Forrás: http://www.ujnemzedek.hu/eletmod/nezz-korul-a-karpat-medenceben-ujabb-g…